Vissza a főoldalra



Egyedi keresés

Szívességbank

    

Hazánkban az átlagemberek életszínvonalának rohamos esésével egyre jobban előtérbe kerülnek a világszerte már jól bevált készpénzkímélő szolgáltatások, árucserék. Mivel az építőipar, az otthonteremtés egyike azoknak a dolgoknak, amihez sok pénz szükséges érdemes néhány világszerte már alkalmazott modellt megismerni, hogy hogyan lehet előrelépni, akár jelentősebb pénzösszeg nélkül is. A dolognak két titka van: egyik a jó szervezettség, meg kell valaki, aki a rendszer lelkeként irányítja az egész közösséget.

A barter vagy csereügyletek célja, hogy pénzmozgás nélkül, vagy a pénzösszegek mérséklése mellett optimalizálja a szükséges és a meglévő többlet erőforrásokat. Ha végignézzük a világtörténelem válságos időszakait, amikor pénzügyi gondok adódtak, a különféle barter-körök abban az időszakban mindig megerősödtek. Amint elindult a kilábalás, akkortól a pénz ismét visszavette az értékmérő szerepet. Csak amikor nem nagyon van munka, de az embereknek van ideje, és nincs pénze, akkor előnyös elgondolkodni, e készpénzmérséklő megoldásokon. Íme néhány...

Építkezés kalákában

Még 50-70 évvel ezelőtt is nagy divat volt a kalákában történő építkezés. A lényege, hogy a kaláka, azaz építőkör tagjai ingyenesen segítettek társaiknak a munkák elvégzésében. Mivel többen voltak, így egy-egy ház hamarabb elkészült. Természetesen mindenkire sor került, tehát az ingyenesség valójában inkább kölcsönösség volt: mindenki a munkájával fizetett azért, hogy amikor rákerül a sor, akkor az egész csoport az ő építkezésén dolgozzon.

Szívességbankok: munkáért munkát, de mástól

Kisebb-nagyobb közösségekben, egy-egy településen belül megszervezhető pénzforgalom nélküli szolgáltatásforma. Lényege, hogy különböző szakmát űzők szabadidejükben a közösség más tagjainak végeznek munkát, nem valódi, hanem virtuális pénzért. A dolog akkor működik, ha valaki az egész rendszerben nyilvántartja a történéseket, azaz ellátja az adminisztrációt.
Célszerű, ha a szívességbanknak minél több, és minél többféle szakmát űző, vagy ahhoz értő tagja van. Vegyünk például egy autószerelőt, kertészt, egy angoltanárt, egy fodrászt és egy festőt. A szívességbank tagjai által végzett munkát általában időben mérik, azaz egy órányi munka egy egység. A dolog lelke és értelme, hogy a szívességben végzett munkát nem attól kapjuk vissza, akinek adtuk, hanem mi választhatjuk meg, hogy milyen szakmunkára van szükségünk. A példára visszatérve mondjuk az autószerelő, a kertész és a festő is elmegy a fodrászhoz, és megcsináltatja a frizuráját. Mindenkire egy órát szán a fodrász, amit a munka végeztével regisztrál a rendszer adminisztrátora. A fodrásznak így lesz 3 órányi igénybe vehető munkavégzése. A három fodrászhoz menőtől levonták e háromszor egy szívességórát, amit megkapott a fodrász.
De tegyük fel, hogy ő nem a kertjét csináltatná meg, nem is az autóját és nem is festetne, hanem angolórákat venne. Így keres egy angoltanárt, aki szintén tagja a szívességbanknak, és vesz tőle három angolórát. Így a 3 órányi szívességmunkáját visszakapta, de nem azoktól, akiknek adta, hanem olyantól, aki szintén tagja a rendszernek. Az adminisztrátor levonja a 3 szívességórát a fodrásztól, és átírja azt az angoltanárnak, aki mondjuk az egyik szobáját szeretné kifestetni, tehát hívja a festőt, és így tovább...
A rendszer előnye a kalákához képest, hogy sokféle szakember bevonható, és mivel nem annak adjuk vissza a szívességmunkát, akitől kaptuk, ezért sokkal nagyobb szakmai választék áll a rendelkezésünkre.

Kölcsönkörök gépekre szabva

Az előbbihez hasonlóan szintén egy kisebb közösségnek érdemes összefognia, és megbeszélniük, hogy kinek milyen olyan háztartási- vagy építőipari kisgépei vannak, melyekre csak időlegesen van szükségük, és mások számára is fel tudják őket ajánlani. Lehet itt szó betonkeverőről, festékszóróról, motoros fűrészészről, kapálógépről, fűnyíróról, szőnyegtisztító gépről, elektromos párátlanító készülékről stb. Itt is szükség van egy adminisztrátorra, aki nyilvántartja, hogy kinek, mikor mire van szüksége.

A kölcsönkörök másik változata, hogy bizonyos mennyiségű pénzt mindenki bead a kör számára, és közösen vásárolnak új eszközöket, amire úgy gondolják, hogy szükség van. A karbantartást is érdemes közös erőből megoldani, hiszen e gépek így már nagyobb igénybevételnek lesznek kitéve. Ha van a körben, aki tudja vállalni, akkor akár kölcsönzőt is lehet nyitni ezekből a gépekből: akik nem tagjai a körnek, azok pénzért kölcsönözhetnek gépeket, letéti díj ellenében. Ennek további előnye, hogy az így befolyt összegből megoldható a gépek karbantartása. Kis utánagondolással nem nehéz kiszámolni, hogy mennyit spórolhat egy-egy család az ilyen kölcsönkörön, hiszen rengeteg olyan kisgép létezik, ami kell egy háztartásba, de havonta csak egyszer-kétszer, vagy még ritkábban használjuk. A kör tagjainak ezeket nem kell megvenniük. A rendszer jó működéséhez természetesen szigorú szabályrendszert kell kidolgozni, hogy az zökkenőmentesen, mindenki megelégedésére működhessen, és az esetleges eszköz-elromlásokból származó viták is megnyugtatóan rendeződhessenek.

Cserekörök: ami másnak még kellhet

Kampányszerűen most is működnek ilyenek helyenként hazánkban is. A dolog lényege, hogy ami egy családban már feleslegessé válik, az másnak még hasznos lehet, és igaz ez fordítva is. Leggyakoribb példái ennek a babaruha börzék, de szinte bármilyen tárgyra kiterjeszthető ez a dolog. Mindenki elhozza a számára felesleges, de mások számára még hasznos tárgyakat, melyeket a szervezők összegyűjtenek, és valamilyen pénzhelyettesítő eszközt adnak helyette, ami nagyjából biztosítja az értékarányú cserét.

Telekocsi és társai

Szintén jó kezdeményezés, melyre remek példákat találunk már az Interneten. Lényege, hogy ha valaki utazik valahová (legyen az külföld, vagy belföld) és van még hely a kocsiban, akkor útitársat kereshet magának. Így ő is jól jár majd, mert az előre megállapodott összegben az utas beszáll a benzinpénzbe, és az utas is jól jár, mert ez az összeg alacsonyabb, mint ha vonattal vagy busszal utazna ugyanoda. Az ilyen üzletek százai köttetnek naponta az Interneten, mindenki megelégedésére. Egyes országokban a "tele kocsikra" kedvezmények járnak a nagyvárosi közlekedésben; külön sávban mehetnek, vagy olyankor is, amikor 1-2 személlyel tilos közlekedni.

Hogyan induljunk el?

Cikkünk terjedelme nem elegendő ahhoz, hogy az itt bemutatott barterkörök működését, létesítésének feltételeit megismerhessék az érdeklődők, de gondolatébresztőnek reméljük elegendő. Barterkörökkel, szívességbankokkal kapcsolatban számos információhoz juthatunk az Interneten, például a következő oldalakon:
www.vedegylet.hu, www.cserekor.hu, szivessegbank.lap.hu, www.humusz.hu, www.tudatosvasarlo.hu, www.kenguru.hu, www.oszkar.com, www.utazzunkegyutt.hu, www.habitat.hu, www.okoszolgalat.hu

Nagy Z. Róbert

Forrás: Ezermester

2009-10-08 hozzászólás